mátyás király várai

Megnyílt a Mátyás király Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban

Fotó: Varga Gabriella

December 8-án Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban a III. Történelmi Kézműves Vásár és Hagyományőrző Találkozó keretében megnyílt a Mátyás király várai című vándorkiállítás. A tárlat a Magyarság Háza partnerségével, a Mátyás király Emlékév támogatásával jött létre a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum rendezésében.

Buzás Gergely régész, az MNM Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója és a Mátyás király Emlékév szakmai tanácsadó testületének tagja a megnyitón elmondta: a kiállítás korabeli tárgyakkal, hadieszközökkel, makettekkel és Mátyás-kori várak virtuális rekonstrukcióival idézi meg a XV. század második felének várépítészetét és hadtörténetét. A Visegrádi Királyi Palota Mátyás korában című rekonstrukciós makett például – amely a Pazirik Kft. munkáját dicséri – a visegrádi királyi palotát mutatja be 1:60 léptékarányban. A Buzás Gergely elméleti rekonstrukciós modelljei alapján 3D nyomtatással készült elemekből összeállított modellt Homoki Gyula építette és festette. Mint elhangzott, Mátyás király csak Beatrixszal kötött házassága, 1476 után fogott hozzá a palota helyreállításához, melynek során vidéki rezidenciájává alakította át azt. A munka mintegy tíz évig tarthatott. A régi épületeket teljesen felújították, de új szárnyat csak az utcai fronton emeltek. Kicserélték a nyíláskereteket, kandallókat, födémeket, díszkutakat, loggiákat, erkélyeket. Az építkezést a budai udvarbírók irányításával egy helyi későgótikus építőműhely végezte, de néhány részfeladatra reneszánsz stílusban dolgozó olasz mesterek kaptak megbízást.

Fotó: Varga Gabriella

A visegrádi mellett az uralkodó több más rezidenciáját is ismertető, Mátyás király várai című utazókiállítás nyitóállomásán Budapesten a Mátyás Király Múzeum két Visegrádról szóló könyvét is bemutatták: Kováts István Visegrád évezredei, állandó régészeti kiállítás a Salamon-toronyban, valamint Buzás Gergely Királyok Visegrádja című kötetét. Mint utóbbinak a címe is jelzi, a könyv elsősorban mint hatalmi, rezidenciális központot mutatja be a települést és annak ma már többnyire csak maradványaikban fennmaradt épített emlékeit a római császárkortól a XVI. századig. Külön erénye, hogy részletesen szól a Sibrik-dombi erődről, s a nagyközönség számára is élvezetes összefoglalóját adja az elmúlt fél évtized feltárásainak. Új információkkal szolgálnak a Visegrád – a fellegvár, az alsóvár és a palota – középkori történetéről, építéstörténetéről szóló fejezetek is. A gazdag képanyagban látható virtuális rekonstrukciókat a már említett Pazirik Kft. készítette, olyan technikai színvonallal, hogy azok némely esetben szinte megkülönböztethetetlenek a valódi fotóktól, a kötetben így eddig nem ismert látvánnyal tárulnak elénk Visegrád már elveszett épületei, részletei is. A Mátyás király várai című kiállítás az év hátralévő részében és jövő év elején tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd hozzávetőlegesen másfél éves vándorútra indul. 2019. március elején az Érsekújvári Honismereti Múzeumban nyílik meg, onnan Párkányba, Székelyföldre, Munkácsra, Beregszászra, a Zsolnay Múzeumba és számos más helyszínre vezet majd az útja. Visegrádra 2020 második felében érkezik vissza, akkor ott is megtekintheti a közönség – mi több, a tárlat végleges elhelyezést is a Dunakanyar-menti Várhegyen nyer majd.

(varga)

Fotó: Varga Gabriella