mátyás, a közép-európai

Különleges tárlat nyílt Pozsonyban

Potápi Árpád János (k) nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Szabó József (j), a pozsonyi magyar nagykövetség első beosztott diplomatája és Molnár Imre (b), a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatóia | Fotó: Matúz Gábor

A Mátyás király Emlékév egyik kiemelkedő eseményeként március 7-én megnyílt a Mátyás király - Mecénás és katona c. exkluzív kiállítás a Pozsonyi Magyar Intézetben, hogy aztán március végétől közép-európai vándorútra induljon. Merényi Zoltán és Somodi András több elemből álló réz-acél-vászon kompozícióját – Molnár Imre, az intézet igazgatójának üdvözlő szavai után – Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a pozsonyi magyar nagykövetség képviseletében pedig Szabó József első beosztott ajánlotta a magyar és szlovák érdeklődőkből álló közönség figyelmébe. A rendezvényen közreműködött a Gaudium régizenei együttes, akik az esemény bevezetőjeként és zárásaként 15. és 16. századi európai hangszeres zenét játszottak.

– Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra – kezdte beszédét Szabó József –, hogy a Mátyás király Emlékév tiszteletére összeállított Mátyás király – mecénás és katona című vándorkiállítás éppen Pozsonyban kezdi meg közép-európai körútját. Kevés király él oly élénken a magyar nemzet, s a velünk élő utódnemzetek, így a szlovákok emlékezetében is, mint az igazságos Mátyás, akinek most ünnepeljük királlyá választása 560. évfordulóját. A szlovák történelemkönyvekben is kiemelt helyen szereplő uralkodó kulturális és szellemi örökségével nap mint nap találkozhatunk itt, az egykori koronázó városban, Pozsonyban.

A pozsonyi magyar külképviselet első beosztott diplomatája emlékeztetett arra, hogy „Mátyás király 1464-ben egy, a korábbi uralkodói kiváltságokat megerősítő aranybullát, 1468-ban pedig pallosjogot adományozott ennek a városnak. Leggyakrabban azonban egyetemalapítóként idézzük itt fel személyét, aki a XV. század második felében a város híres oktatási intézményét, az Academia Istropolitanát megalapította. Az 1465-ben megnyílt egyetem, még ha csak rövid időre is, de jelentős oktatási központtá tette a korabeli Pozsonyt – olyan feltételeket teremtett, amelyek vonzónak bizonyultak a korabeli tudományok kiemelkedő művelői, tudósai, illetve az ismeretekre szomjazó fiatal tehetségek számára egyaránt.”

– Ezért is fogadtuk örömmel mondta Szabó József – annak a helyi civil kezdeményezésnek a hírét, amely Mátyás örökségének tiszteletére a közeljövőben teret kíván elnevezni Pozsonyban, közös uralkodónkról, Mátyás királyról.

Köszöntjük tehát Hunyadi Mátyás örökségét a Pozsonyi Magyar Nagykövetség és magyar intézet e kiállítással felavatott kiállítótermének falai között!

„Élj elméddel s ne kevésbé fegyvereiddel, mert ez a hon dísze, de megbecsülése amaz”

Nagyszombati Márton, bencés szerzetes, humanista költő gondolataival kezdte megnyitó beszédét Potápi Árpád János, majd így folytatta:

– Két követelményt fogalmaznak meg ezek a sorok. Két követelményt, melyet a kor gondolkodója a jó uralkodó legfontosabb ismérveként határoz meg. Élj elméddel és fegyvereddel. Nem azt mondja, hogy vagy–vagy, sem azt, hogy legalább az egyikkel: mindkettőre egyformán szükség van. Ha ezzel a mércével mérjük meg az idén 560 esztendeje királlyá választott Hunyadi Mátyás életművét, felfedezhetjük az ő uralkodói nagyságának valódi tartalmát.

Merényi Zoltán, az alkotópáros egyik tagja (Somodi András egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a megnyitón) | Fotó: Matúz Gábor

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint „szimbolikus jelentősége van, hogy ezt a mai kiállítást éppen Pozsonyból indíthatjuk útjára. Hiszen, ha van város, amely megtapasztalta, mennyire fontosnak tartotta Mátyás az első parancsot, akkor az Pozsony. A város, amely első egyetemét Neki köszönheti. Ahogy azt is, hogy kilépve a királyság régiós központjainak sorából a fejlődés és az európai kultúra fellegvárává vált. 1465-ben Mátyás király nemcsak egy iskolát, de a kontinens egyik legjobb iskoláját hozta létre itt, a bolognai egyetem mintájára, ahol a kor legelismertebb tudósai oktattak. Számára ugyanis nem volt kérdés, hogy térségünk csak úgy emelkedhet fel, ha nem máshonnan várja a minőséget, hanem maga lesz a minőség. Nemcsak Európát hozta el Nekünk, de Európába is elvitte hírünket. Neki is köszönhetjük, hogy ma bárhol a világon magyarnak, szlováknak, csehnek vagy éppen horvátnak lenni nem barbár elmaradottságot, hanem minőségi munkát és tudás iránti alázatot jelent.”

– Mátyás király azonban azzal is tisztában volt – hívta fel hallgatósága figyelmét az államtitkár –, hogy ezt a művet, meg kell védeni. Sőt, számára az is nyilvánvaló volt, hogy mindazt, amit a térség népei közösen értek el, csakis együtt védhetik meg a sáncok mögött álló török hordával szemben. Mindenkire szükség van! A Hunyadi család legkisebb fia, aki délszláv és román felmenőkkel is rendelkezett, Közép-Európa népeinek közös uralkodójává lett és együtt képzelte el annak jövőjét. Ezer szállal kötődik a mai Szlovákiához is, amely nemcsak vadászatainak kedvenc színhelye volt, de több rendeletét is kedvenc bajmóci hársfái alatt hozta, híres fekete seregében pedig több tót zsoldos is szolgált. Mátyás jól tudta, ha mi nem védjük meg, amit felépítettünk, senki nem fogja helyettünk.

Sajtószekció a kiállításmegnyitón | Fotó: Matúz Gábor

Nagy királyunk ennek a két parancsnak engedelmeskedve tartotta meg és virágoztatta fel országát. Ha dicső jövendőt szeretnénk otthonunknak, régiónknak, előttünk is csak ez az út áll. Az elmúlt években a visegrádi országoknak kitartással és szorgos munkával olyan eredményeket sikerült felmutatniuk, amelyeknek csodájára jár a fejlődésben elakadni látszó Nyugat. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy ne útkeresők, hanem útmutatók legyünk! Mindez azonban ma is csak akkor vihető sikerre, ha közben nem feledkezünk meg másik feladatunkról sem: ha közösen harcolunk minden fronton a népeink fejlődését és együttműködését veszélyeztető erőkkel szemben.

– Idén a Mátyás király emlékév keretében arra törekszünk – mondta végezetül az Potápi Árpád János –, hogy rendezvényekkel, kiállításokkal, fiataloknak szóló programokkal minél több közösségbe elvigyük az ő üzenetét. Kiemelt célunk, hogy bevonjuk az év programjaiba azokat a városokat, amelyek uralkodásának meghatározó helyszínei voltak. Szülővárosa, Kolozsvár és királlyá választásának városai – Szeged és Buda – után most ide Pozsonyba érkeztünk, de koronázásának helyszínén, Székesfehérváron és Bécsben is valósulnak meg programjaink. Bízom abban, hogy a ma innen 10 állomásból álló körútjára induló kiállításunk – amely korszerű módon kívánja bemutatni az ő életművét –, nemcsak közös múltunkra figyelmeztet, de arra is, hogy Közép-Európa jövőjét is együtt írjuk. Kívánom, hogy a Merényi Zoltán és Somodi András által elkészített tablók megerősítsék közösségeink további virágzása és közös eredményeink együttes megőrzése iránti elkötelezettségünket is!

A Mátyás király – Mecénás és katona c. kiállítás 2018. március 23-ig látogatható a Pozsonyi Magyar Intézetben (Štefánikova 1. [Stefánia út], 81106 Pozsony, Szlovákia). A belépés díjtalan.