Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában

A Magyarság Háza munkaközössége exkluzív tárlatvezetésen vett részt az MTA Könyvtár és Információs Központban

Fotó: Varga Gabriella

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója munkatársaival együtt 2018. december 19-én megtekintette az MTA Könyvtár és Információs Központ Csillagok, csillagképek – Tudomány Mátyás király udvarában című kiállítását. Az exkluzív tárlatvezetésen Ekler Péter tudományos kutató, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa és Zsoldos Endre csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mutatta be a kiállítás hét részből álló anyagát: a Tudományok és tudósok Mátyás király udvarában; A Carbo-corvina; Asztrológia, csillagászat, matematika a 15. században; Johannes Regiomontanus; Johannes Regiomontanus efemeriszei és kalendáriumai; valamint a Csillagászati eszközök Mátyás idejében tematikákat ismertető különleges látnivalókat.

„Magyarország uralkodói közül Mátyás király (1443–1490) kiemelkedett műveltségével és tudományszeretetével. Különösen historiográfiai és a csillagászati érdeklődését köszönhette tanárának és tanácsadójának, Vitéz János nagyváradi püspöknek, később esztergomi érseknek. Mátyás reneszánsz udvara Európa-szerte hírnévre tett szert és számos tudóst vonzott Magyarországra. Könyvtárában, a Bibliotheca Corvinianában megtalálhatók voltak a kor legjelentősebb tudományos művei. Palotájában számos jelentős tudós megfordult, némelyek éveket töltöttek itt. Körükből kiemelkedik a német származású Johannes Regiomontanus (1436–1476), a kor legnagyobb matematikusa és csillagásza, aki 1467 és 1471 között élt és dolgozott Magyarországon” – adta hírül a 2018. november 8-án nyílt kiállítás, amellyel az MTA Könyvtár és Információs Központ az 560 éve trónra lépett Mátyásról királyról, valamint az általa támogatott tudósokról, különösen az 550 évvel ezelőtt itt működött Regiomontanusról emlékezik meg. A könyvtár Kézirattára számos Mátyás-korabeli tudományos művet őriz, a kiállítás ezek közül mutat be néhányat: kódexeket, ősnyomtatványokat, s a legértékesebbet: a Carbo-corvinát. Ludovicus Carbo műve a könyvtár egyetlen teljes reneszánsz kódexe, a híres Bibliotheca Corviniana mára fennmaradt 216 kötetének egyike, amelyet gróf Teleki József (1790–1855), a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, az Akadémiai Könyvtár megalapítója vásárolt meg és adományozott a könyvtárnak 1840-ben.

A kiállításon helyet kaptak Regiomontanusszal kapcsolatba hozható, csillagászati témájú régi könyvek is. Ezek a művek betekintést engednek a XV. században fellendülő csillagászatba, mely megalapozta a napjainkban is uralkodó asztronómiai felfogást. Annak érdekében, hogy minél teljesebb képet kaphassunk, a tárlatot más hazai gyűjtemények (Országos Széchényi Könyvtár, Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Sárospataki Református Kollégium Könyvtára) hasonló témájú műveivel egészítették ki.

Az írott emlékek mellett a kiállításon megtekinthető egy Mátyás korából származó csillagászati eszköz, a torquetum, amelynek mérethű másolatát az MTA a krakkói Jagelló Egyetem Collegium Maius Múzeumából kapta kölcsön. Az eszköz lehetővé teszi a csillagok és a bolygók helyzetének mérését a horizontális, ekvatoriális és ekliptikai koordinátarendszerben.

Regiomontanus munkássága jelentős hatással volt a későbbi századokra, a neki tulajdonított kalendáriumok még a XIX. században is népszerűek voltak. A tárlat azt is bemutatja, hogy a csillagászat a XV. században – de még később is – szorosan összefüggött a csillagjóslással.

A kiállítás 2019. február 28-ig tekinthető meg, hétfőtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között. A belépés díjtalan.

Cím: MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest, V. kerület, Arany János u. 1.

(varga)