A Győri corvina

A hasonmás díszkiadás bemutatóját kiállításmegnyitó, szakelőadások és filmvetítés is kísérte

Fotó: Bögi Tamás

Hunyadi Mátyás európai hírű könyvtárának egyik igen értékes darabja, Az újraálmodott Róma című corvina az egyetlen ismert, teljes kéziratos példánya Flavius Blondus (1392–1463) művének, és a mai napig nem lehet biztosan tudni, mikor és hogyan kerülhetett Győrbe. A Pytheas Kiadó most a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár megbízásából, a Mátyás király Emlékév támogatásával elkészítette a mű hasonmás kiadását – ezt mutatták be 2018. május 18-án a megyeszékhely Gutenberg téri könyvtártermében, színes kísérőprogramok: kiállításmegnyitó, tudományos előadások és filmvetítés kíséretében.

Sokan voltak kíváncsiak Az újraálmodott Róma – Mátyás király emlékezete – A Győri Corvina című, Veres András győri megyéspüspök és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár védnökségével zajló eseményre május 18-án. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, illetve a Szent László Látogatóközpont termeit zsúfolásig töltő érdeklődők megismerkedhettek a Győri Corvina újonnan elkészült hasonmás díszkiadásával és magyar nyelvű változatával, előadásokat hallgathattak a corvinákról és a reneszánszról valamint megtekinthették az antik Rómát bemutató fényképkiállítást és Az újraálmodott Róma című dokumentumfilmet.

Dr. Veres András győri megyéspüspök (k), Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója (j2), Kiss Tamás könyvtárigazgató (j1), Kelemen Eörs (b1), Tolnay Imre képzőművész (b2) | Fotó: Magyarság Háza

Köszöntőszavaiban Veres András megyéspüspök kiemelte: a kiállításban visszatükröződik mindaz, ami Mátyás idejét jellemezte, hogy tudniillik az állam és az egyház, a humánum és a szakralitás együtt élt és alakította azt a ma többnyire humanizmusnak nevezett kultúrát, amit mi keresztény kultúrának nevezünk. „Öröm, hogy Győrött is olyan értékeket őrzünk, amelyek ezt a keresztény kultúrát megmutatják az itt élőknek és az idelátogatóknak. Ezért nagyszerű, hogy a Mátyás-év kapcsán erre a kiállításra itt sor kerülhet, és ez által itt helyben is megtapasztalhatunk valamit annak a kornak a szelleméből, lelkiségéből” – fogalmazott. A főpásztor párhuzamot vont Mátyás keresztényellenes veszélyt magában hordozó kora és napjaink „döbbenetes” valósága között, amikor egyéneket és csoportokat ölnek meg pusztán keresztény voltuk miatt, és rámutatott: ezek a cselekedetek nem politikai hátterűek, hiszen amikor egyházi személyeket gyilkolnak meg, őszintén szembe kell nézzünk a ténnyel, hogy itt vallásellenes, keresztényellenes magatartásról van szó.

Hogy abban a korban Mátyás eleget tett-e a kor kihívásának, a történészek majd eldöntik, nem a mi feladatunk ezt megítélni – folytatta Veres András püspök, és hozzátette: minket, mai keresztényeket azonban kötelez a történelmi üzenet, hogy a kereszténység megmaradásáért az elkövetkező években-évtizedekben sokat kell tennünk. „Mindent meg kell tennünk annak megakadályozásáért, hogy a vallási háború továbbterjedhessen. Igyekezzünk mindent megtenni azért, hogy a világ, Európa és benne a mi kis országunk békében tudjon élni” – hangsúlyozta. Most, amikor Mátyásról mint uralkodóról emlékezünk meg, kulturális és politikai cselekedeteit állítjuk előtérbe, az ő művéről tágabb dimenzióban, európai és világviszonylatban kell gondolkodnunk, és a tanulságokat, amelyeket a történészek Mátyás koráról következtetéseikben levonnak, tegyük meg okulásunkra, azok a jelenben vezessenek bennünket bölcs magatartásra, helyes cselekvésre – zárta szavait a Győri Egyházmegye főpásztora, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója elmondta: az intézmény azt a nagyon szép küldetést teljesíti, hogy az egységes magyar nemzet kultúráját elhozza Budapestre, Magyarországra, a magyar–magyar kapcsolatokat erősíti, s ennek során többek között a győrihez hasonló kiállításokkal tölti meg a Kárpát-medence és a diaszpóra magyar közösségeinek szívét. Az intézmény 2018-ban különösen szép feladatot kapott a Nemzetpolitikai Államtitkárságtól: a Mátyás király Emlékév lebonyolítását – tájékoztatta a jelenlévőket Csibi Krisztina, majd felidézte a Mátyás-év eddigi legjelentősebb eseményeit, köztük a január 12-i szegedi megnyitót, a február 23-i kolozsvári és a február 29-i székesfehérvári rendezvényeket. Az elkövetkezendő programok közül kiemelte, hogy június 2-án Bécsben, a Szent István-dómban emlékező szentmise és hangverseny lesz, az emlékév pedig a budapesti Szent István-bazilikában zárul decemberben.

Kátai Zoltán | Fotó: Magyarság Háza

Tolnay Imre képzőművész, a Széchenyi István Egyetem professzorának kiállítást megnyitó beszédében elhangzott szavai szerint: „...Mint e kiállítás időíveinek pillérei sejtetik, szinte folyamatosan, de nagyjából 300 évente biztosan fontos dolgok születtek az Örök Városban: az 1400-as években élt és munkálkodott Róma egyik legjobb krónikása, legjobb ismerője, a győri Corvina szerzője, Flavius Blondus; az 1700-as években készítette lenyűgöző vedutáit, városkép-rekonstruáló és vizionáló metszeteit Giovanni Battista Piranesi; és mint látjuk, a 2000-es években lelkes győri stáb járta be a nagy krónikások nyomában az Örök Várost.” Szabó Béla fotográfus ezt azzal egészítette ki, hogy: „Megható érzés volt a két nagy előd, Flavius Blondus, a reneszánsz író és Giovanni Battista Piranesi, a barokk metszetkészítő nyomában bejárni az ókori Róma ma látható emlékeit és fényképezőgéppel, a mai kor eszközével, megörökíteni a látottakat.” A hely szelleme azonos, de a látvány eltér egymástól – állapította meg a fotóművész.

Kiss Tamás könyvtárigazgató ismertette: a Győri Corvina Flavius Blondus (1392–1463) munkája, aki a Vatikánban IV. Jenő pápa titkára, valamint kortársai között az ókori Róma legjobb ismerője volt. Blondus társával, Leon Baptista Alberti építésszel térképezte fel az ókori romokat és emlékműveket. Feltárta és azonosította a különböző tárgyi emlékeket, épületeket, közműveket, szentélyeket és azok ókori funkcióját is megmagyarázta. A könyv, melyet haláláig írt, a római régészet alapkövét jelenti, az első rendszerzett munka. A Roma instaurata az európai kultúrtörténet egyik különlegessége, melyben a szerző összeköti az európai kultúra csomópontjait az ókori gyökerektől indulva saját, reneszánszban megújuló korával.

Arról, hogy a könyv mikor és hogyan kerülhetett Győrbe, egyelőre csak feltételezések vannak. Ezek közül a legvalószínűbbnek az a vélemény tűnik, miszerint a kódexet Naprághy Demeter erdélyi püspök hozta magával Gyulafehérvárról, amikor onnan menekülnie kellett. A később győri főpásztorrá kinevezett Naprághy olyan értékes kincsekkel érkezett a városba 1607-ben, mint a Szent László-herma vagy Bornemisza Pál igazgyönggyel kirakott püspöksüvege – foglalta össze a rendelkezésre álló ismereteket Kiss Tamás.

Fotó: Magyarság Háza

A 2005 óta az Unesco szellemi világörökségének részét képező Győri Corvina most bemutatott hasonmás díszkiadása mellett Zsupán Edina fordításában a kötet magyarul is megjelent Póczy Klára tanulmányával és DVD-vel. A digitalizált kódexet, a magyar fordítást, a tanulmányt, a Piranesi metszeteket és Szabó Béla fényképeit tartalmazó kiadvány tartalmát a Győri Corvina történetét és művelődéstörténeti jelentőségét bemutató dokumentumfilm teszi teljessé, melyet Mikó Árpád, az MTA Művészettörténeti Intézet igazgatójának A Corvina Könyvtár és a Corvinák, valamint Kiss Erika, a Magyar Nemzeti Múzeum művészettörténészének Többféle reneszánsz? című előadása után a közönségnek módja volt megtekinteni.

A Mátyás király Emlékév május 18-i győri eseményei után Tolnay Imre képzőművész, egyetemi tanár szavai visszhangozhatnak bennünk: „Hajtsunk hát fejet az egész Itáliát bejáró és ismerő tudós, Blondus teljesítménye, a könyvet lemásoló Petrus Cennius kódexmásoló munkája előtt, tisztelegjünk Hunyadi Mátyás reneszánsz kultúrát hazánkba plántáló missziója előtt. Köszönet a kiállítás létrehozóinak, alkotóinak, Szabó Béla Róma fényét megragyogtató fotóinak, ahogy a város antik hídjai, a Colosseum és árkádjai, úgy ível át a múltból a reneszánszba és a mába egy emberi közösség anyagba formált szelleme és rendszere, a kultúra, s ezáltal e több százéves vagy éppen néhány hetes művek által telítődik új tartalommal a büszke név: Róma aeterna – Róma Örök város.”

VARGA GABRIELLA