Szellemi örökösök vagyunk

Mátyás a szigorúan betartott törvénynek volt a királya, így építette ki már nagyon fiatal korától kezdve a központosított államhatalmat. Volt, aki ezt elfogadta, mások lázadoztak ez ellen, saját tanítómestere is. Egy biztos: azt a gazdagságot, jólétet és a jólétből származó kulturális felvirágzást, amit Mátyás korában átélt az egész magyar királyság, csak a törvényhez való szigorú ragaszkodással lehetett elérni. A történészek ma már azt is látják, hogy Mátyás király trónra lépésével egyfajta feudális anarchia számolódott fel, majd pedig halála után a visszatérő feudális zűrzavar és anarchia vezetett a mohácsi bukáshoz. De ott, abban az időszakban, a tizenötödik század második felében, amikor ő volt a garanciája az országban a törvény és a rend betartatásának, békesség volt és növekedés. A mai napig ennek a kulturális fellendülésnek a szellemi örökösei vagyunk. Amikor lázadás tört ki a király ellen, és ő pontosan tudta, hogy ez nem csupán számára jelent veszélyt, hisz’ a hatalmat elveszítheti, hanem az egész országra nézve veszélyes, széteső központi hatalom hiányában ugyanis zűrzavar keletkezne az országban, határozott királyként cselekedett: a városokban, rendekben szövetségeseket keresett, a lázadókat megbüntette, a rendet visszaállította, hogy az ország felvirágoztatását továbbfolytathassa.

A nagyon szigorúnak tűnő középkori világban és törvényi rendszerben Mátyás király olyan életteret hozott létre a jobbágyparaszti sorban élő emberek és társadalom számára, ahol lehet, hogy a teherhordozás valamivel nagyobb volt, mint az előző időszakokban, de békét jelentett, életet és munkalehetőséget a jobbágyparaszti társadalom számára. Ma már értjük, hogyan vált Mátyás király igazságossá, legendás, jó királlyá egy emberöltő alatt, és hogyan lehet az, hogy száz esztendővel később itt Kolozsváron Heltai Gáspárék ezt már papírra is vetették. Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után, 1514-ben pont a Mátyást követő tartományurak erőszakos, törvényt nem tisztelő, embert figyelembe nem vevő politikájának köszönhetően jött a parasztháború, ami azután földhözkötöttséget és megnövekedő terheket jelentett a lakosság jelentős része számára. Ezzel szemben az egy emberöltővel korábbi mátyási időszak olyan volt a lakosság számára, mint egy igazi aranykor. Ekkor születtek az első gondolatok arról, hogy Mátyás igazságos, Mátyás az az ember, aki a szegény, kisemmizett, egyszerű parasztemberért él és munkálkodik. Mátyás az, aki a szigorú állami törvényt képes volt emberségesen értelmezni az alattvalói számára. Pedig nem tett mást, mint követte, amit tanult, amit tanítottak neki, az Újszövetség szellemében cselekedett, a szigorú és szigorúan betartott törvényt az emberek javára fordította, a nép érdekében munkálkodott. Így született meg az előneve: igazságos.

Dr. Bibza Gábor (esperes, Kolozsvár-Törökvágási Református Egyházközség)

Dr. Bibza Gábor