Mátyás király nagysága

A magyar történelmi emlékezetben hagyományosan »az igazságos Mátyás« a legnagyobb magyar király. Több mint három évtizedes uralkodása alatt még nem jelentett állandó fenyegetést a török, sőt Mátyásnak komoly nyugati irányú hódításokra is futotta erejéből, amelyek során 1485-ben elfoglalta Bécset is. Bár az újabb kutatások szerint halála után nem azonnal kezdődött meg a hanyatlás, s nem is a Jagellók vagy az akkori magyar vezetők hibái miatt következett be a mohácsi csatavesztés, hanem az oszmán világbirodalom legyőzhetetlen túlereje miatt, mégis, az utókor hozzá kötötte a magyar királyság utolsó virágkorát, amit szépen példáz az a nagyrészt felesége, Beatrix révén meghonosodott reneszánsz udvari kultúra is, ami a korban az első humanista központot jelentette az Alpoktól északra. Mátyás király nagyságát talán az is mutatja, hogy a XIX. századi nacionalizmusok korában több nemzet is versengett érte, s nagy tetteit saját nemzeti történelmük részévé kívánták tenni. A modern történettudomány szerencsére már nagyrészt megszabadult ettől a korabeli gondolkodástól idegen szemlélettől, és bár a »legnagyobb« jelzőtől óvatosságból tartózkodik is, mindenképpen a nagy magyar királyok között tartja számon Mátyást.

Ifj. Dr. Bertényi Iván (történész, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettese)

Ifj. Dr. Bertényi Iván