Mátyás és a kultúra

Kolozsváron éltem tizenhárom évig, és ez alatt több mint nyolc éven keresztül táncoltam az Amaryllis Táncegyüttesben. Nagyon fontos időszaka volt ez az életemnek; a mai napig mindig örömmel megyek Kolozsvárra. Nagyon örülök a Mátyás király Emlékévnek, mert fontosnak tartom, hogy jobban megismerjük Mátyás kultúrafellendítő tevékenységét. Amit ő kulturális téren letett az asztalra, az követni való, és azt üzeni számunkra, hogy jó lenne ma is kicsit jobban odafigyelni erre a területre. Az idei, XXVI. Kolozsvári Mátyás Napok keretében, az Amaryllis Társaság meghívására, 2018. február 24-én a Farkas utcai református templomban Énekben dicsérni – Csíkiak követségben Kolozsváron címmel adtunk ünnepi hangversenyt a több mint három évtizedes múltú Csíkszeredai Régizene Fesztivál kórusával. Reneszánsz kórusművek szerepeltek műsoron, és szemelvények az 1636-ban Gyulafehérváron I. Rákóczi György fejedelem udvarában kiadott Öreg Graduálból. Reményeim szerint lesz még alkalmam bekapcsolódni az emlékév programsorozatába, mégpedig lakóhelyünkön, Madéfalván, a szeptember második hétvégéjén esedékes Hagymafesztiválon. Nagy álmom, hogy Johann Sebastian Bach Máté passióját, amit az idei Csíkszeredai Régizene Fesztiválon – két zenekarral, két kórussal, szólistákkal – július 13-án énekelünk, elvihessük a Kolozsvári Magyar Napokra. Ha sikerülne, ez számomra az idei év megkoronázása lenne.

Ványolós András (énekes, karvezető, Madéfalva)

Fotó: Ádám Gyula