Érték és tartalom

»A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár.« Ki ne ismerné Mátyás király híres mondását? Magam gyermekkoromban a csodálatig vittem lelkesedésem Igazságos Mátyás meséiért – és biztos vagyok benne, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Az évek, évtizedek, évszázadok töretlenül vitték tovább azt a meseszerű világot, amely az ő uralkodásához kötődik. Ilyen szempontból már teljesen mindegy, hogy ezeknek a történeteknek van vagy nincs valóságalapjuk. Nem az a kérdés számomra, hogy igazak-e ezek a legendák. Meggyőződésem, hogy egy emberi nagyság akkor képes így fennmaradni a köztudatban, ha az valóban értéket, tartalmat vitt abba a korba, amelyben élt, és képes volt naggyá tenni magát a kort is, s ilyen szempontból a körülötte kialakult legendavilág maradjon csak a történészek vitájának tárgya.

Bár sokan vitatták, hogy a törökök elleni fellépés helyett Nyugat felé erősítette az országot, azt kétségtelenül mindenki elfogadja, hogy korában egy erős, nyugati léptékkel is jelentősnek nevezhető országot épített. És tette ezt nem feltétlenül hadjárataival és számos ország királyának címével, hanem sokkal inkább a nyugati kultúra – nevezetesen a reneszánsz és a humanizmus – meghonosításával. A ferences építészet mellett a Corvin könyvtár, a csillagászati kutatások, a pozsonyi egyetemalapítás, az itáliai humanisták jelenléte az udvarban és a fontos oktatási központokban – mind-mind a nevéhez fűződnek. Emellett pedig, bár erről kevesebbet beszélnek, szintén az ő uralkodásához kapcsolódik a magyar nyelvű levelezés térhódítása az udvarban és a közéletben.

Ha Mátyás királyunk emlékezetéről beszélünk, akkor erre egészen biztosan nem talál az a mondás, hogy »egyszer volt Budán kutyavásár«. Hiszen Mátyás királyra szinte mindennap emlékeztet valami: egy mese az óvodában, egy sziporkázó anekdota valamelyik lap hasábjain – bennünk él, hisz’ mi magunk is Mátyás történeteit meséljük gyermekeinknek, unokáinknak.

És ahogy egykor mi is, a ma gyermekei is inkább egy másfajta Mátyásról tanulnak az iskolában: pénzügyi reformok, 1486-os országgyűlés, osztrák háborúk, Vitéz János, Beatrix. De túl minden száraz történelmi tanulmányon, bennünk is és bennük is végül mégis A cinkotai kántor, Mátyás király lustái vagy A három kérdés él tovább. Így van ez rendjén, hiszen ezek a történetek tanítanak meg bennünket bölcsességre, józan és egészséges gondolkodásra, a tisztesség és becsület értékelésére. És bár a történelmi tények is fontosak, a mindennapi életben azonban ezek a tanulságok többet érnek emberi mivoltunk alakításában, mint az, hogy mikor volt a boroszlói hadművelet.

Én hiszek abban, hogy Mátyásnak ez a romantikus-mesés, egyben igen mély társadalmi üzeneteket megfogalmazó öröksége a mai társadalomban is tud még komoly nyomot hagyni. Hiszek abban, hogy a becsület, a bölcsesség és különösen az igazság és az igazságosság képes erősebb lenni minden aktuálpolitikai hullámvasútnál, képes túlélni és legyőzni a félelmeket és a félelemkeltést, a gyűlöletet és a gyűlöletkeltést. Ezekben az években olyan sokévszázados egyetemes értékekre helyezzük a hangsúlyt, mint a reformáció, a vallásszabadság, Arany János és persze Mátyás király. Ezért szentül hiszem, hogy nem a rombolás és a gyűlölet, nem a félelem és az igazságtalanság, hanem azok az eszmék és értékek a maradandóak és örök érvényűek, amelyek minden történelmi vihar ellenére túlélték az évszázadokat.

Brendus Réka (főosztályvezető-helyettes, Nemzetpolitikai Államtitkárság)

Fotó: László Gyöngyi